Minden eddiginél gazdagabb, 14. századi ezüstpénzeket tartalmazó leletet találtak Tordán
Minden eddiginél gazdagabb a Magyar Királyság területén a 14. században kiadott ezüstpénzeket tartalmazó tordai lelet, régészeti feltáráson nem volt példa hasonló felfedezésre a közép-erdélyi térségben – mondta Paul Chiorean régész, a kincs megtalálója.
A 397 ezüstéremből álló kincset tavaly júniusában találták meg a Kolozs megyei Tordán, de a múzeum csak a napokban, a feltárás végeztével számolt be róla a nyilvánosságnak. A kincsre a belvárosban, az ótordai református templom lebontott karzata helyén bukkantak a régészek.
Az ezüstérmék a 14. századból származnak, ezeket a Magyar Királyság idején adták ki. Az érmék zömét Károly Róbert, valamint I. Lajos király és Buda városa verette, de ugyanabból a történelmi korból származó szerb dínár is több van közöttük – mesélte az MTI-nek Paul Chiorean régész.
A tordai az eddigi legnagyobb leletegyüttes
Mint közölte, a kincs jelentőségét – értéke mellett – az adja, hogy olyan korból származik, amelyből kevés tárgyi emlék maradt fenn, és régészeti feltárás során került elő, amire korábban nem volt példa az egyébként római és középkori leletekben egyaránt gazdag térségben.
Az ásatás során az érmék mellett a régészek 91 csontvázat is találtak egykori ruházatuk megmaradt elemeivel – övcsatokkal, övgyűrűkkel – együtt.

A templom bejárata. Fotó: Ana Maria Catalina/Wikimedia
A szakember szerint a kincs értékét megtalálásának helye is emeli. A régészek az elmúlt két évben végeztek ásatásokat a térség egyik legjelentősebb műemlékének számító ótordai református templomban, melyet Erdély egyetlen Ágoston-rendi templomaként tartanak számon.
“Ez az egyik legrégebbi épület Tordán, a kincs pedig a legelső járószint alatt volt elásva. Ez azt bizonyítja, hogy a 14. század közepén a templom már fel volt építve”.
Emlékeztetett: a templom karzatát a 18. században bontották le, az érmék innen kerültek elő. “Azt mondhatom, hogy ez a felfedezés egy igazi csoda volt, mivel a templomon az idők folyamán több módosítás is történt. A kincset két, utólag a 15-16. században épített kripta között találtuk meg, a közöttük lévő 50 centiméteres érintetlen területen” – magyarázta Paul Chiorean.

Károly Róbert családi címere egy korabeli érmén. Fotó: Wikimedia Commons
Elmondta: a kincset a zilahi történeti múzeum munkatársaival közösen restaurálták, és a tervek szerint a nyár folyamán be is mutatják.
Az ásatások során két temetkezőhelyet is találtak, egyiket a 14. századból, és feltehetően Ágoston-rendi szerzetesek maradványai lehetnek, mivel övcsatokat, -gyűrűket is találtak mellettük. Az újabb sírok a reformáció utáni időkből, a 17. századból valók, és nem volt a közelükben egyéb tárgyi lelet.
A régész szerint az ezüstpénzeket a többi talált tárggyal együtt kiállítják a helyi történeti múzeumban, a tárlat a tervek szerint a közelmúltben a környéken talált római kori leleteket is bemutat. A régészek által a templomban és annak tornyában tett építészettörténeti felfedezéseket restaurálási projekt keretében értékesítik.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Átírhatja a történelemkönyveket ez a két, 7000 éves női holttest!
Magyar kutatók segítségével tettek meglepő felfedezést a földi élet fejlődésével kapcsolatban
A kutatók szerint egy amerikai vulkán egyre közelebb van a kitöréshez
Egy halálos táncot járó csillagpár a közelünkben fog felrobbanni
Furcsa, római kori temetkezést találtak Dunavecsén
Minden kék szemű ember ugyanazon őstől származik